Történelem


Nagyiván Történelméről

– röviden –

A falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj
– a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék – egymástól sokban eltérő területének határán,
a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík ésa Hortobágy peremén fekszik.

Periférikus fekvését az is jelzi, hogy a legközelebbi kisvárosok (Tiszafüred, Karcag)
egyaránt 25-30 km-nyi távolságban vannak,
a megyeszékhely (Szolnok) és a szomszédos megyeszékhely (Debrecen) pedig mintegy 75-80 km -nyire található.
A falu a 33-as és a 34-es számú másodrendű főútvonalak felől egy alsórendű bekötő, illetve összekötő út segítségével közelíthető meg.
Vasútvonal nem érinti, a falu tömegközlekedési szempontból zsáktelepülés.

Nagyiván Történelme

Nagyiván Történelme

A honfoglaló magyarok ezen a tájon már az Árpád korban megtelepedhettek, ám a falu első említése 1277-ből származik.

Nagyiván történelmében fordulópontot azonban az 1754-es esztendő jelentett, ekkor sikerült ugyanis a történelme során többször is lakatlanná váló és rossz talajadottságú területen végleg letelepíteni 14 jobbágycsaládot.
Az itt található látványosságok közé elsősorban természeti, építészeti értékek sorolhatók.

A falu határának több pontján is előforduló kunhalmok legmagasabbika a Bürök-halom,
melynek 104,8 m tengerszint feletti magassága a Hortobágy-vidék legmagasabb pontját adja.

Nagyiván Római Katolikus Templom

Nagyiván Római Katolikus Templom

A község határának jelentős része ma védett terület: a világörökséghez tartozóan, a Hortobágyi Nemzeti Park részeként ritka növény- és állatvilág számára nyújt életlehetőséget (pl. Kunkápolnási-mocsarak).
Nagyivánon két műemlék jellegű épület és számos építészeti, kultúrtörténeti emlék utal a település sajátos arculatára.

A római katolikus templomot 1789-ben építették.

A falu keleti szélen áll a Görbe-csárda műemlék jellegű, földszintes épület, melyet feltehetően a XIX. század első felében építették, tipikus faluszéli, út menti csárda.

A falu fő utcáján több olyan régi parasztház található, amelyek beosztása a XIX. század végének paraszti háztartására jellemző.

Nagyiván látványosságához tartozik még a Hortobágyi Nemzeti Park fogadóháza is.

Hortobágyi Nemzeti Park Fogadóház

Hortobágyi Nemzeti Park Fogadóház

Ezek a tájra jellemző épületek is a múltat idézik.
A település művelődési háza előtti parkban áll a József Attila szobor, mely a Művelődési Ház névadójának állít emléket.
A falu közepén, a Piac téren áll a falu és katolikus temploma védőszentjének, Keresztelő Szent Jánosnak a szobra.

A Művelődési Ház előtti parkban található a Millenniumi emlékmű, mely az államalapító Szent István királyt ábrázolja.

Az Önkormányzat 1997-ben, a falu fennállása 720 éves évfordulója alkalmából alkotta meg címerét.
A címer mázai utalnak a végtelennek látszó pusztára, kifejezve ezzel a Hortobágyhoz való kapcsolódást.

A hajdani bélyegző lenyomat alapján átvett bárány címerkép vallási kifejező erővel bír, míg a címert tartó állatok a település arculatát és hangulatát befolyásoló környező élővilág tiszteletét hivatottak jelképezni.

Nagyiván intézményellátottsága a megye falvainak átlaga körüli, így a távolsági autóbusz-megállók, a postahivatal, a vízmű, az idősek klubja, bentlakásos idősek otthona, háziorvos, gyógyszertár, óvoda, általános iskola, élelmiszer és iparcikkbolt, vendéglátó egységek, tüzép-telep, piac, pénzintézeti kirendeltség megtalálhatók.